A Kovácsi-hegy a Keszthelyi-hegységben található, amely szintén egy tipikus tanúhegy. A hegy valamikor egy meredek falu bazaltfennsík volt, a legnagyobb bazaltplatóval rendelkezett, vulkanikus aktivitása 3,8 millió évre datálható. A hegyet 300 m magasságig a Pannon-tenger üledékrétegei alkotják, ezen terpeszkedik a kb. 25-35 m vastag bazalttakaró. Az idők folyamán ez a meredek falu bazaltréteg széttöredezett, pereme leszakadozott, így hozva létre a hegy oldalában található fantasztikus bazalttömböket, széttöredezett lávafalakat, a látványos bazalttornyokat, az alázuhant hatalmas sziklamonstrumokat rejtő sziklafolyosót vagy bazaltutcát. Lebilincselő látvány; mintha óriások dobálták volna egymásra a gigászi köveket. 

Vadlán-lik története

A barlang a bazaltutcával egy időben keletkezett. Utoljára a német megszállás- nyilas időkben használták, majd később Rákosi Mátyás beszolgáltatási rendszere alatt a környéken élő parasztok terményeiket rejtették itt el. Hosszú időn keresztül beszéltek az emberek egy történetet, amely a mondaként maradt ránk egy leányról:

 „Van ezen a hegynek egy benyílója a sziklaországba, ahová bebocsájtkozva az ember egy barlangot talál, amelynek a berendezése tényleg emberi munkára vall Van a barlangban valóságos kőtűzhely, kőágy, kőasztal, kőpad…

Egy feltűnően szép leány szerelmes lett egy szegény legénybe, akiért élt-halt. Mikor a lány szülői rájöttek idilljére, mindent megtettek, hogy ezt a szerelmet csírájában elfojtsák.

Sőt alattomban a lányt fölbíztatták, hogy csak hívja meg kedvesét, hadd lássák a legény derék voltát és látván őt a házasságba beleegyezzenek. A leány, akit éjente szokott kedvese felkeresni, felbíztatta kedvesét a szülők szerető látogatására. A gyanútlan leány így lépre csalta kedvesét. A leány apja vendégül fogadva a legényt dúsan megvendégelte és amikor már mámorosak voltak, kicsalta, hogy hadd mutassa be istállója gazdagságát. Kiérve az istállóba, az ott elbújtatott zsandárokkal elfogatta, láncra verette és az urak kezeibe adta. Ez az eset a leányt annyira megviselte, hogy beleőrült fájdalmába. Elbújdosott és soha többé nem látták.

Csak esténként hallották a környék lakói a bánatos leányéneket…”

Ajánlott túra útvonal:

A Tolnay Kúria parkjából 7 km-es túrával gyalogosan vagy az út felét személyautóval is megtehető a túra. A Kúria parkjából indulva jobbra a Patak utcát - Bánya utat követve, a fehér alapon, középen sárga csíkos túrajelek mentén jut el a helyi nevezetességhez. A település belterületén fából készült útbaigazító táblák segítik a túrázókat. Az út kétharmada aszfaltos, majd murvás úton megközelíthető. Személyautóval nem őrzött parkolási lehetőség a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, sorompóval lezárt határa előtt, az út szélén lehetséges. A sorompót elhagyva a régi külszíni bazaltkő bányába érkezik, ahol balra fordulva megtekinthető a régi bánya kőfejtő, kilátó és forrás. A jelzőtábláknál jobbra fordulva, az erdőn keresztül kezdődik a sziklafolyosó. A bazalt sziklák között 400 métert haladva, a folyosó végén található a Vadlán- lik.

Az útvonal első 2/3-át meredek, rövidtávon nagy szintemelkedések jellemzik, később a túra útvonal 1/3-a erdős, sziklás terepviszonyok követik. A Bazalt utca (Szikla- folyosó) végén, a táblákat és túrajeleket követve fel kell menni a barlang bejáratához. A bejárat környékén pihenő padok és asztalok várják az ide érkezőket. A Vadlán- lik bejáratát a felette lévő fákra festett túrajelek jelzik. A barlang megtekintése után, javasolt az ide vezető utat választani vissza.

A barlangtól pár kilométeres túrával megközelíthető a Vindornyaszőlősi működő bazalt kőfejtő, Rakottyás-tó, Vad-tó, Zalai Hollókő kilátó, Buruczky Ferenc tanösvény, Öreghegy, Zalaszántói Béke Sztúpa.