Nagygörbő neve először 1274-ben fordult elő, mint Curbu, Vindornyaszőlős határában. A község neve magyar helységnév, amely feltehetően török eredetű. Ekkor a zalai vár földje volt.  Földje mindig is rosszul termett, ezért komolyabb település sokáig nem alakult ki. Az oklevelekben Curbu eredeti területén először a 16. században tűnik fel  Kis és Nagygörbő. 1531-ben Nahggeubeu, 1574-ben Nagh Georbeo néven említik, ettől kezdve önálló település. 1552-ben népes hely volt, ekkor foglalja el a török. A 18. századelejétől Sümegcsehi, 1758-tól pedig Kisgörbő anyaegyháza alá tartozik.  Egyes források szerint a 16. században a Csabi és a Csabi Bacsó nemes családok pereskedtek a birtokért, mások szerint emberemlékezet óta a Csabi család birtoka. 1697-ben már a Bezerédiek, 1757-ben Henyesi István és László és Miskei Pál nemesek birtokolják, kik helyben is laknak, valamint később a Bónis örökösök. A történelem folyamán, fekvésénél fogva védelmet élvezett, a török uralom következtében itt is nagy volt  a szegényedés és a pusztítás, a lakosságszám mélypontra süllyedt, ellenben csupán egyszer, 1636-ban pusztult és néptelenedett el teljesen. 1711-ben pestis, 1766-ban tűz pusztított a faluban, ezért 1767-ben is puszta volt a településen 8-9 hely. Nagygörbő népe agrártermelő, részben szabad költözésű, részben örökös jobbágy. Egy kovács és egy szabó is említésre kerül egy ízben. A falu lélekszáma 1805-ben 387 fő.

Címer:

Nagygörbő község címere függőlegesen két részre osztott pajzs. A bal oldali mező vízszintesen kettéosztott.

•  Jobb oldali vörös mezőben felül egy arany, kettős kereszt lebeg, alul természetes színű sziklákkal.
•  A bal oldali felső aranyszínű mezőben zöld színű szőlőfürt lebeg,
•  alul zöld színű mezőben, aranykarikából folyó forrást jelképező motívum látható.

A címer alatt aranyszínű szalagon NAGYGÖRBŐ felirat, mellette egy-egy díszpont.

Nagygörbő címerében a sziklák a település határában lévő bazalt sziklafolyosót ábrázolja, ami a Zala megye 7 csodája között is helyett kapott, mint Kovácsi-hegyi bazalt utca. A víz a Kovácsi-hegy oldalából fakadó forrást jelképezi, amely a településen "Gelencsér kút" néven ismerik.